Jin&Jungkook yaoi oneshot

Jungkook POV

-Huhúúúúú fotózáááás! Ti mért nem örültök? Egy kicsit több lelkesedést fiúk! - ujjongtam az autóban, ahogy az új photobook fotózására tartottunk reggel. Bár nem volt korán, azért elég sokáig dolgoztunk tegnap.
-Ha nyolc órát tudtam volna aludni minimum, akkor lehet jobban élvezném a dolgot, de most hagyj aludni Kookie! - szólt rám Suga mögülem.
-De én unatkozok.
-Aludj te is! Rád fér. - intett csendre Rap Monster.
-De nincs kedvem. Unatkozok. - néztem ki az ablakon.
-Gyere Kookie hallgassunk zenét. - nyújtotta oda a fülese egyik felét Jimin.
-Na valami értelmes ötlet végre. - vettem el és bedugtam fülembe.
Egész úton játszottunk Jimin telefonján, miközben zenét hallgattunk, majd mikor végre megérkeztünk, nekünk kellett felkelteni a többiket.

Egész jól ment a fotózás és már csak a csoportos volt hátra, amikor újra leraktam a tabletomat. Jin mellé huppantam le az ágyba, majd a többiek is lassan megérkeztek. Először a komolyabb, művészibb sorozatot követelték meg tőlünk és igyekeztünk is, aztán azt kérték, hogy a rajongók kedvéért nyújtsunk egy kis bromance-ot. Hát jó, úgy voltam vele, hogy ezen nem múlik semmi, szóval benne vagyok. Először Hoseok kapott el, aki mellettem foglalt helyet, és letámadta a fülem. Bár alig értek hozzá ajkai, mégis megborzongtam kicsit leheletétől, ezért lehunytam szemeimet. Majd Vre tért át, mire engem Jin közelébe utasított a fotósunk. Először lehajtottam fejemet térdeire, mert nem mertem közelebb menni. Féltem még valami rosszat teszek, ha odakerülök és kapok majd érte. De nem úszhattam meg a dolgot. Amikor egy körben kellett lefeküdnünk a hatalmas ágyra, vagy nem is tudom mi lehetett ekkora, még mindig mellettem volt Jin. A nagy pózolásban egyszer csak egymás felé fordultunk, mire olyan közel kerültünk, hogy orrunk hegye szinte összeért. Nagyon zavarba ejtő helyzet volt, ahogy elmerültem azokban a hatalmas barna szemekben, amik úgy csillogtak. Mikor pedig behunyta őket, megmozdultam felé, de hál'istennek a fotós buzdító hangjára még időben magamhoz tértem, hogy nem vagyunk egyedül. Jin szemei kipattantak, mikor megérkezett Hoseok a "vidám képeket" felszólításra, így még láthatta milyen közel is merészkedtem, ám gyorsan felhúztam a nyúlcipőt és Jiminhez menekültem. Nagyon zavarban voltam a maradék időben főleg azért, mert nem tudtam Jin mit gondolhatott. Reméltem nem buktam le.
Ahh de jó is lenne! Viszont muszáj bocsánatot kérnem, amiért elvetettem a sulykot, ez biztos.
Amint végeztünk és mindenki munkáját megköszöntük, siettünk átöltözni, hogy végre pihenhessünk, mert a nap hátra lévő részére kaptunk kimenőt. Az öltözőben pedig összeszedtem bátorságom és Jin elé álltam.
-Öhm... Hyung, én csak. - próbáltam bátorságot gyűjteni, hogy gyorsan elhadarjam amit akarok - Bocsánat a fotózáson történtekért, csak követtem az utasításokat.
-Ohh. Semmi gond. - mosolygott azon a szokásos megnyugtató módon.
Huh oké. Semmit sem sejt. Jobb is ha az én mocskos kis titkom marad minden.
-Huh rendben. Már féltem, hogy félreérted. - megkönnyebbültem - Akkor ma buli vaaaan! - indultam vissza cuccaimhoz.
-Álmodozz csak. Ma pihi van. - ellenkezett V.
-Na már te is?
-Sokáig gyakoroltam, had pihenjek.
-Jó. Akkor majd csöndben leszek a dormban. - szomorodtam el.
-De majd mielőtt bealszotok, takarítunk. - jelentette be a mai programunkat Jin.
-Jaj, ne kezd már! Mért nem jó úgy a dorm, ahogy van? - méltatlankodott Suga.
-Mert kosz és kupleráj van. Nem fogtok belehalni. Utána pihenhettek. - pakolta el cuccait a hercegnő.
Hazafelé úton csak kérlelték, hogy had ne keljen már otthon is dolgozni, de nem engedett. Azt mondta hogy, minél hamarabb készen vagyunk, annál hamarabb alhatunk. Bár én nem akarok szóval nekem mindegy mit csinálunk.

-Kookie segíts már! Neked megengedné, hogy lazsáljunk és te meg sosem akarsz dolgozni. Most mi lelt téged, hogy nem lázadsz? - fordult rám Jimin a nagy nyavalygás közepette.
-Nem vagyok álmos. - válaszoltam neki, nagyokat pislogva, mire fújtatott egyet.

Hazaértünk és tényleg mindenkit befogott a munkába Jin. Bár végig hangosan tiltakoztak, azért megcsinálták a tőlük kért dolgokat, majd este felé ledőlhettek végre.
-Amíg vacsorát csinálok pihenhettek. Jó munkát végeztetek srácok. Büszkék lehettek. Ugye mennyivel jobb egy tiszta rendezett lakás? - sétált a konyhába Jin.
-Jah, nagyon. Na jó éjt! - tűnt el Suga a szobájában, miközben  V a kanapén terült el.
A többiek is hamar bedőltek saját ágyaikba, csak én voltam ébren. De tényleg nem vagyok álmos basszus! Mindenki pihen én meg.... unatkozok. Ezért pár perc plafon bámulás utána bementem Jinhez a konyhába.
-Segíthetek? - jelentem meg mellette.
-Nem akarsz te is pihenni? - vágta a zöldségeket a vacsorához.
-Nem vagyok álmos. Mit csináljak? - néztem körbe.
-Mosd meg ezt. - nyújtott oda még valami zöldet nekem és eleget tettem kérésének.
Végig beszélgettünk míg a keze alá dolgoztam, majd amikor már csak főtt minden, bevittem egy széket és azon ülve vártam a finomságokat.
-Na. - nyúlt bele egy kanállal a rotyogó vacsorába - Kóstold meg, hogy ízlik-e.
-U-u-u muti-muti. - hajoltam oda, hogy bekapjam, de elhúzta.
-Várd meg míg kihűl! - fújta a kis falatot - Még megégeted azt a cuki nyelvecskédet.
Cuki...... nyelvecském?.... Áhh biztos csak én vagyok túl perverz, hogy egyből azt hiszem, hogy olyan értelemben mondja. Biztos csak úgy.... mondta.
-Na tessék! - nyújtotta oda a kanalat, mire azonnal meg is ettem a kis kóstolót.
-Úúúúú ez nagyon finom lett. Mikor eszünk?
-Várj! - fordult vissza a lábasokhoz - Még van szósz is. - dugta bele ujját, én pedig felálltam és mellé sétáltam - Hmmm.... nem tudom. - húzta száját.
-Muti! Add az ujjad! - és így is tett. Belemártotta a szószba a mutatóujját majd számhoz nyújtotta.
-Nem tudom. Szerintem hiányzik belőle valami, de...... Kookiehh..... - hagyta félbe mondandóját, ahogy szopogatni kezdtem ujját. Valahogy az, hogy a számba dugta, elvette az eszemet.
Ahogy elkerekedtek szemei, ledermedtem. Nem mertem folytatni, de nem húzta ki fogaim közül. Ő se tudta mit tegyen, így nem mozdultunk. Már szinte biztos, hogy lebuktam. Ezt nem lehet mivel leplezni. Nincs semmilyen indok, hogy ezt mért tettem, szóval mért ne folytassam, ha egyszer ilyen finom?
Próbaként, hogy mit reagálna, ha folytatnám, nyelvemet végighúztam vékony, csontos ujján, mire nyelt egyet, majd kicsit szét nyíltak ajkai.
-Kookhhhh. - pislogott rám, immár alig kilátva pillái alól. Hoppá! Lehet elértem valamit?
Bátrabban kezdtem szopogatni egy szem testrészét számban, de hamar társult mellé még középső ujja is, amin meglepődtem. Akadozva kezdte venni a levegőt, majd ahogy végigszántottam nyelvemmel a kettő között, szabad kezével elzárta a gázt, kikapta két nyálas részét számból, hirtelen megfordított és gyorsan tolni kezdett a szobák felé.
-Kész a vacsi, a konyhában van! - szeleltünk el az ajtók előtt, de szerintem senki nem hallotta az infót.

Beértünk szobájába, lelökött ágyára, majd megfordult és gyorsan bezárta az ajtót.
-Jin? - pislogtam rá, ahogy lekapta magáról pólóját és eldobta. Most tényleg az lesz amire gondolok?
-Hogy lehetsz ilyen cuki? - mászott közel hozzám - Azt hitted nem tűnt fel? - torpant meg arcomtól pár centire és beharapta alsó ajkát. Olyan közel volt, hogy szinte éreztem már enyémen az övéit.
-Mihh? - remegtem meg közelségétől, ahogy egyre hosszabban nyúló csönd kezdett eluralkodni a szobán.
-Láttam a szemedben mindent. Tudom ám, hogyan nézel rám. Kívánsz? Csak, hogy biztos legyek. - vándoroltak szemei ajkaimra, mire én is lenéztem.
-E-e-ezt meg..... hogy lehet....... mért kér....... ahh. - nem tudtam beszélni, mialatt kicsit feltámaszkodtam, hogy én most menekülni fogok. Hisz hogy lehet ilyet kérdezni? Ráadásul ilyen helyzetben. Basszus! Plusz még a nadrágomban sem férek már el csupán ennyitől.
Végül lehunytam szemeimet, ahogy egyre jobban belepirultam a helyzetbe.
-A dadogást igennek veszem. - vette birtokba ajkaimat, mire óriásit sóhajtottam.
Követtem mozgását, majd miután gyengéden harapdálni kezdett, beengedtem nyelvét az enyém mellé. Ahogy bekúszott és összefonódtak izmos szerveink, magához húzta kezeimet, miközben ledöntött az ágyán. Megszorította csuklóimat, mialatt leült csípőmre, én pedig egy fájdalmasat nyögtem csókunkba. Próbáltam kiszabadulni fogságából, de nem tudtam.
-Jin! - fordítottam el fejem, megszakítva nyelveink harcát - Ez fáj. Én..... nem biztos, hogy ezt akarom. Jin! - jöttem rá a tényre. Azt hittem készen állok, de lehet csak a kedves, gyengéd Jinre készültem fel, nem erre az erőszakos határozott oldalára.
-Nem lesz bajod, ne aggódj! - eresztett el végül, ahogy nyakamra siklott nyelve és harapdálni kezdett.
-Ahh.... - nyögtem a kellemes fájdalomtól. Valahogy ez a fajta tetszett.
Nadrágon keresztül rám fogott odalent, mire eltátottam számat és levegőm is bennragadt, amint masszírozni kezdett.
-Húúú, de kemény vagy már most! - éreztem, ahogy elmosolyodik pólóm nyakához érve, és végre sikerült lélegeznem kicsit.
Egyik kiemelkedő inamat vette ajkai közé, mire hangosan felnyögtem. Ahogy nyalogatta és végül meg is harapta, nevét kezdtem nyögdécselni. Keze továbbra is rajtam dolgozott a kényelmetlen anyagokon keresztül, én pedig meztelen felsőtestét kezdtem feltérképezni. Végigsimítottam oldalán, ziháló mellkasán, majd hajában kötöttem ki. Ujjai lassan felsiklottak pólóm alá és kicsit felemelkedett rólam, hogy megszabadítson tőle.
-Mindig is irigyeltem, hogy ilyen izmos vagy. - nézett végig rajtam, ahogy fölöttem tornyosult, amitől csak még jobban zavarba estem. Mért kell ilyeneket mondania? Biztos látja, hogy amúgy is mennyire belepirultam már a helyzetbe.
Viszont, hogy ne csak engem érjen meglepetés, megfogtam nadrágövét és közelebb húztam magamhoz, mire fejem mellett két oldalt támaszkodott meg, ahogy visszaesett rám. Elkezdtem kikapcsolni, hogy megfosszam ruhájától, miközben megharapta fülemet és apró kis kuncogás hagyta el torkát.
-Na végrehh. - jegyezte meg, hogy én is aktivizáltam magam.
Lehúztam nadrágját, ameddig tudtam, majd újra felkelt és sarkaira ült. Sietve eresztette ki övemet és ráncigálta le rólam farmeromat, aztán sajátjától is megszabadult. Immár csak egy vékony kis anyag volt az utolsó, ami meggátolta, hogy bőrömhöz érjen, de mintha ott sem lett volna. Ahogy hideg ujja forró, merev részemre siklottak, miközben lábaim közé helyezkedett én élesen szívtam be a levegőt. Lepedőbe markoltam, mialatt Jin továbbra is engem nézett, amitől egyre rosszabbul éreztem magam, ezért én is megsimítottam férfiasságát, mire apró nyögést hallatott és rám szorított.
-Jinhh..... nem bírom már. Ne játssz.... velem! - préseltem ki magamból néhány értelmes szót.
-Pedig ez tetszik. - hajolt mellkasomra és megharapta egyik mellbimbóm, én pedig hatalmasat sóhajtottam.
Ahogy benyúlt boxeromba, kérlelni kezdtem, hogy ne húzza az agyam, de ügyet sem vetett rám. Már remegtem alatta, amikor végre meztelenül nehezült rám. Hajamat téptem, ahogy férfiassága enyémhez simult.
-Ahhh Jin! Kérleeeekhhhh. - nyögtem remegésem és szenvedésem közben - Ne kínozz!
-Csak egy kicsithh. - kapkodta már ő is levegőt.
Két ujját számba csúsztatta, mint nem sokkal ezelőtt, én pedig kötelességtudóan benedvesítettem azokat. Nem sokat időzött a nyálas közegben, máris bejáratomhoz vezette kezét és tágítani kezdett. Közben kulcscsontomat csókolgatta, ahogy vállaira kaptam kezemet, de ennyivel nem értem be. Amint ollózó mozdulatokba kezdett, megharaptam puha bőrét, mire felszisszent.
-Áhh Kookiehh! Ez fáj. Á-áhhh. - emelkedett fel kicsit rólam és beharapta alsó ajkát.
Kihúzta belőlem ujjait, én pedig szembesültem a nyommal, amit hagytam rajta. Túl erősen kaptam el, mert fogaim helye tisztán kivehető volt már most a vállán.
-B-bocsánathhh csakhhh...... - hunytam le szemeimet, ahogy elszégyelltem magam.
De nem tartott sokáig a lelkiismeret furdalásom, mert Jin minden előjel nélkül hatolt belém. Megfeszültek izmaim, szemeim kipattantak és karjaira kaptam kezem, de nem állt meg. Tövig nyomult be hatalmas férfiasságával, miközben levegőért küzdöttem nyögéseim mellett. Lassan derekamra simított és mozogni kezdett, én pedig vörösre harapdáltam saját ajkaimat, mialatt könnyeimmel küszködtem.
-Lazíts! - vezette kezét péniszemre, mialatt egy csókot nyomott pirosló párnáimra.
Játszani kezdett velem és egyre jobban élveztem lassú mozgását. Ahogy puha ujjai végigsiklottam merev tagomon azt hittem lassan megőrülök. Csípőmet előrebillentettem az élvezet közben, mire gyorsítani kezdett. Mellettem kétoldalt támaszkodott meg és nyakamat ízlelgette, mialatt egyre hevesebben nyögtem minden mozdulata után. Ahogy erőteljesebbeket lökött, lábaimat vállaira rakta, ezáltal szabadabb utat nyerve a behatoláshoz. Már így is alig kaptam levegőt, mikor egy olyan pontot talált el bennem, amitől hatalmasat nyögtem.
-Nah. Ezt kerestemhh. - érte el bennem újra gyönyörközpontomat, és megint hallattam hangomat, miközben hátam ívbe feszült és a lepedőt gyötörtem.
Még megismételte párszor, majd elakadt lélegezettel élveztem saját hasfalamra.
-Jiiiiin! - nyöszörögtem, ahogy folytatta saját tempóját és férfiasságomat simogatta.
-Hahh Kook! Végem van tőled. - húzott rá saját péniszére csípőmnél fogva, és fülemhez hajolva élvezett el egy óriási sóhaj kíséretében. Lassú mozgásokkal vezette le maradék energiáját, miközben apró puszikat lehelve izzó bőrömre érte el ajkaimat, egy sokkal lágyabb csókba hívva, mint eddig.

-Éhes vagy? - támaszkodott fel.
-Öhm. - pislogtam az éles váltás miatt - Egy kicsit.
-Akkor.... - pillantott körbe - Áhh ott van zsebkendő! - vált el tőlem és én újra megremegtem. Hasamra szórt pár zsepit majd mellém térdelt és törölgetni kezdett, én pedig felkönyököltem - De azért ez nem helyettesíti a fürdést. - vigyorgott.
-Tudom. - néztem el zavaromban.
-Jaj de cuki vagy mikor zavarban vagy. Na de majd vacsi után még gyönyörködök benned.
-Hmm?
-Együtt fogunk zuhanyozni. Csak, hogy csillapodjon az a lángoló vágy a szemedben.
Te jó ég! Ennyire átlát rajtam? De ugye a többiek nem.
-Jin! - dörömbölt az ajtón V - Hol a vacsora?
-Mondtam, hogy a konyhában.
-Nem találom.
-A lábas a tűzhelyen te nagyon férfi! - gyűrte össze a zsepiket és magát is megtörülve dobta ki azokat.
-Akkor megpróbálom megkeresni. Aztán gyertek ti is enni, ha végeztetek.
-Na nem tartott sokáig a titkunk. - kuncogott magában, ahogy felöltözött.
Hát tényleg nem. De atyááám. Szuper.... Mindenki tud rólunk. Tökéletes.