Suga kedves oldala (35)

Meg azért a tánc is nehéz lesz így.Jaj de mozgalmas nap vár rám!

-Maradjatok itt és reggelizzetek! - álltam fel miután befejeztük a harcot - Vagyis.....izé. - gondolkoztam el.
-Hát igen.Nincs semmi kaja itt. - fogalmazta meg a gondolataimat Suga.
-Jah!Na elmegyek sminkért az az első. - lépkedtem át rajtuk - Közben meg veszek valami reggelit.Addig szedjétek kisit össze magatokat.Ma délelőtt úgyis tánc van.
-Rendben főnök. - dőlt vissza Suga.
-Elkísérnélek. - állt fel Jin.
-Hát....valóban gyorsabban haladnánk most többen. - néztem körbe rajtuk.
-A többiek had aludjanak még! - valamit akar.
-Ahogy akarjátok.Na siessünk!

Dmben Jin bőrén nézegettem, hogy milyen alapozó és púder kell.Ő nagyjából tudta is, hogy kin milyen tónusú szokott lenni.
-Még haragszol rám? - kérdezte, ahogy a harmadik csíkot is a kezére kentem.
-Ezt hagyjuk! - nem néztem rá, csak válogattam.
-Beszéljük meg.Most ketten vagyunk.
-Kezdem bánni is, hogy csak ketten. - még mindig a kezéhez hasonlítgattam a kenceficéket.
-Ajj már! - kapta el a csuklómat és mérgesen nézett rám.Most már felnéztem szemeibe - Ne legyél már ilyen féltékeny!Vagy ha igen, akkor legalább tudasd velem, hogy nekem mit szabad és mit nem.
-Hozzáérni tilos! - tudattam az egyetlen feltételem.
-Ennyi?
-Igen.Nézni szabad, tapizni nem.Na eressz el sietnünk kell. - hámoztam le magamról kezét.
-Most csak azért nem csókollak meg itt, mert sosem lehet tudni, hol van rajongó.De ha visszaértünk nem menekülsz! - súgta a fülembe.
-Ahogy akarod. - pakoltam fel és indultunk a pénztárhoz.
A pékségbe is csak berohantam gyorsan és vettem mindenfélét.Kevesebb, mint egy óra alatt sikerült végezni és visszaérni.Megreggeliztek a fiúk, közben pedig a kezeiket sminkeltem le.Mivel Kookie végzett elsőnek a reggelivel így az ő arcával folytatódott a munkám.Leült törökülésbe, én pedig elé térdeltem.
-Cuki vagy ahogy koncentrálsz. - mosolygott.
-Köszi, de ne vigyorogj kérlek!
-És ne udvarolja  barátnőmnek! - hallottam Jint.
-Nyugodtan.Ne is figyelj rá! - mosolyogtam és a szemeibe néztem, majd újra a foltjára.
-Héééj! - jött oda Jin és elkapott, majd ledöntött.
-De ne ne ne, várj!Ki fog borulni!Amúgy is siet - csókolt meg, ezzel félbeszakítva.
-Csak ezt akartam. - fejezte be és visszatett a helyemre - Mivel megígértem. - ment vissza pakolászni.
-Végül is. - pislogtam és lassan visszatértem Kookie arcára.
Ő csak nevetett rajtunk és a kis akciónkon.Örült nekünk és a jó műsornak.Nekem viszont még elég sok dolgom volt.A monoklijának még csak a felénél tartottam, bár az állkapcsán már nem látszott semmi..
-Nem fáj már beszélni?
-Csak kicsit.Nem vészes.
Ennek örültem.Legalább ő jobban lett egy éjszaka alatt.Sugát meg még nem kérdeztem, de ahogy rátértem neki is feltettem ugyan ezt a kérdést.
-Hát fáj még.De kibírom.Max csendben leszek.
-Van fájdalomcsillapító.De azért pihentesd!
-Rapper vagyok.Nem nagyon fog menni.
-Tudom....Á ne harapd meg az ujjam! - rántottam el kezemet - Mit harapdálsz?
-Látod jól vagyok! - vigyorgott
-Ja túlságosan is!
Ahogy befejeztem és magamnak pakoltam össze kopogtak.Ajtót nyitottam és Ádám volt az.
-Jaj a matracok!Már lepakoltunk róluk gyere be! - invitáltam a lakásba.
-Kényelmes volt?
-Fogjuk rá. - mosolyogtam - De nagyon köszönjük.
-Szívesen.
V, Kookie és Jimin segítettek neki visszavinni a cuccokat.Addig mi összeszedtük a cuccainkat.Ahogy visszaértek, már csak elpakoltam a konyhámban azt a pár dolgot és újra kopogtak.
-Na mi az, itt maradt valami? - mondtam hangosan ahogy az ajtó felé sétáltam.Ám amikor kinyitottam azt lefagyott arcomról a mosoly.
-Mást vártál? - köszönt Gréta.
-Neked is jó reggelt!Mit keresel itt?
-Be sem hívsz?
-Nem köszöntél még.
-Szia! - lökött félre és belépett a lakásomba.Szépen indul a nap.
Becsaptam az ajtót és figyeltem ahogy nyávog ott a fiúkkal.Bár hál'istennek már nem dőltek be neki annyira.Suga nem hogy nem hitt neki, de még kifejezetten bunkó is volt vele.Ugyan nem értettem miről beszélgetnek, de Suga le se tojta a fejét.Nem is nézett rá, mikor hozzá beszélt és a meghajlást is elsunnyogta. Ez kicsit enyhített dühömön és mikor kérdezett tőle valamit, Suga felém fordult, rám mosolygott, majd újra felvette a 'mit akarsz tőlem' arcát.Ezt miattam csinálja.Már nem is vagyok mérges.Inkább élvezem, hogy szivatja.Miközben Sugaval balhézott Jin kijött a fürdőből és a maradék cuccát is elrakta.Persze Gréta azonnal hozzá sietett és meg akarta puszilni, de végre Jin nem engedett neki.Valamit magyarázott és Gréti arca eltorzult.Egyre boldogabb vagyok!Először nagyon ideges voltam na de most!Kezdem élvezni ezt a műsort.Vt hallottam krákogni és ránéztem.Táskával a vállán mosolygott és felém tartott.Láttam, hogy élvezi ő is.
-Na ugye most nem vagy ideges? - kérdezte n agyon halkan.
-Nem!Egyre boldogabb vagyok.
-Na akkor megyek is. - hallottam a nyávogó hangot.
-Már mész is? - lepődtem meg - Hogy-hogy nem maradsz? - életemben először akartam, hogy maradjon.Érdekel, hogy szívják a vérét a fiúk.
-Igen megyek.Kicsit kikapcsolódok ma.Na sziasztok! - köszönt el a fiúktól is és elment.
-Mit mondtatok neki? - fordultam a fiúkra egy kis idő után, mikor már az ajtónál sorakoztunk.
-Na had meséljem el én! - jött Suga utolsónak.
-Hallgatlak!
-Úúú ez jó lesz. - hallottam Jimin hangját ahogy elkezd nevetni.

Az úton most Suga ült előre és elmondott mindent.Este mikor zuhanyoztam megosztották egymással amiket nekik mondtam Grétáról.Már mint azokat, hogy mennyire utálom azt a nőt.Meg persze azt is megbeszélték, hogy látják rajtam, hogy feszengek folyton, ha a közelben van.Jinnek is mondták, hogy inkább ne vele foglalkozzon ha én is ott vagyok, mert nagy baj lehet még belőle.A gonoszkodás pedig a kis maknae ötlete volt.Bár ő nem mert beszólni neki, Suga örömmel vállalta.Kiderült, hogy reggel a képébe vágta, hogy ne kamuzzon már, mert át lát rajta.Meg tudja, hogy csak engem akar idegesíteni és mivel ők engem szeretnek, ezért kár is próbálkoznia.Ezután megkérdezte tőle, hogy akkor most ezzel azt akarja-e mondani, hogy menjen el?Mire Suga lazán rávágta, hogy igen.Bár nem ilyen kedvesen és röviden.
Hát akkor ezért mosolygott a válasza előtt.
-Istenem Suga!El sem hiszed mennyire imádlak.Este megveretted magad mert rám vigyáztál, aztán beszóltál valakinek csak azért, hogy nekem jobb legyen.Ez nagyon kedves tőled. - dőltem a kormányra a piros lámpánál állva.
-Nem szeretem a gonosz embereket.Ő még sunyi is volt.Megérdemelte.
Hmm.Más még sosem állt ki mellettem.Anyám is inkább békét teremt az én hátrányomra, mert hogy én a lánya vagyok, így nem adhat igazat.Meg velem meg tudja beszélni négyszemközt az igazat és elfogadom.Őt viszont nem érdekelte a négyszemközt.A szemébe mondta a véleményét és nem érdekelte mennyire bántja meg.Sőt!Erre ment ki az egész, hogy megsértődjön és elmenjen.Szép munka!

A táncteremben csak dolgoztam ők meg a dolgukat végezték.Nem sokat tudtak délelőtt próbálni, mert elpazaroltuk az időt.Meg az sem segített, hogy Jimin Fanni után érdeklődött és elmondtam neki, hogy ma valószínűleg a stúdióban van.Így hamarabb indultunk oda, hogy "véletlenül" összefussunk vele.Ez sikerült is, bár én elárultam magunkat.Mondjuk direkt, hogy maradjon még egy kicsit.
-Szia Fanni! - köszöntem rá a folyosón, ahogy az egyik ajtót zárta be éppen.
-Ó, Szia...sztok!Korábban jöttetek, bár már be tudtok menni. - folytatta magyarul, de kiköszönt a fiúknak koreaiul is.
-Igen J........vagyis.......A lovagod látni akart.Tudnál maradni egy kicsit csak miatta? - nem akartam, hogy megtudják róluk beszélünk.
-Hát - nézett az órájára - Van most két óra szabadidőm, de enni akartam.
-Menjetek el a kis herceggel és hozzatok nekünk is ebédet.Ő tudni fogja ki mit szeret és még boldog is lesz.
-Rendben.Legyen - sóhajtott, majd a fiúkhoz szólt koreaiul.
Gondolom az ebédről volt szó, mert ahogy néztem őket Jimin nagyon megörült.Majd el is indultak ketten.Én csak intettem, Jimin pedig iszonyú boldoga sétált Fanni mellett.
-Elárultad ugye? - kérdezte J-Hope.
-Hát még szép! - vigyorogtam - De erről egy szót se neki!
-Dehogyis!Jó ilyen boldognak látni.
-Akkor jó.Viszont jó, hogy korábban jöttünk, mert már szabad a stúdió.Szóval befelé! - indultunk tovább -Azért remélem J-Hope, hogy ezeket a felvételeket törlöd és nem teszed ki sehova.
-Nem nem.Akkor kapnánk is a menedzsertől rendesen. - csukta össze a kamerát, ami az utóbbi napokban szinte a kezéhez nőtt.

Suga és Rapmon beültek a helyükre alkotni és most V kezdett a mikrofon mögött.Kookie kezébe került a kamera és Jint kezdte idegesíteni aki rajzolgatott.Nevetgéltek J-Hopepal azon, hogy Jin mennyire el akarja zavarni őket és nem sikerül neki.Közben dolgoztam, ahogy szoktam, de annyira hangosak lettek, hogy a telefonommal ki kellett mennem.Amikor leraktam és visszaindultam egy Kookie suhant el mellettem.Nagyon meglepett és meg is torpantam, mert nem számítottam rá, de J.Hope is gyorsan elszelelt mellettem.Majd Jin jelent meg, de lusta volt utánuk futni.Csak kiabált egy kicsit, a bátor oroszlánok pedig a folyosó végéről röhögtek és húzták tovább.Gyerekek!

Miután Fanniék visszaértek a kajával megebédeltünk mindannyian.Jimin végig Fanni mellett ült és azonnal ugrott, ha kért valamit.Jinnel csak mosolyogtunk egymásra minden ilyen alkalomnál, majd magamhoz ragadtam a kamerát.Egy kis ebéd közbeni beszélgetést vettem fel, ami természetes újra nevetésbe torkollott.Főleg azért, mert elkezdtek dobálózni a sütikkel.Viszont Kookie rosszul mozdult és újra megérezte mennyire fáj is a keze.Látszott rajta, de nevetett tovább kínjában.
Fanninak hamar el kellett mennie és ahogy eltűnt, Jimin azonnal szomorúbb lett.
-Figyelj!Majd szervezek még valamit, hogy találkozzatok jó? - próbáltam felvidítani.
-Rendben! - mosolygott és izgatott lett.
Imádom a srácokat!

Ahogy végeztünk a mai zene adaggal, még akartak próbálni, így visszamentünk a táncteremhez.Viszont Kookie és Suga nagyon fáradtak voltak ekkor már.Nem is csoda, hisz éppen gyógyulnak.Ezért most Kookie került a sarokba, én mellé, Suga pedig a másik oldalamra.Mindketten a vállamon aludtak, így nem tudtam telefonálni, de nem is baj.Jobb ha pihennek.
-Nagyon kedves tőled. - jött oda Jin és halkan beszélt.
-Miattam ilyen fáradtak.Ez a minimum. - mosolyogtam rá a laptopomról felnézve.
-Majd én is akarok rajtad aludni.Szabad?
-Este majd igen.
-Úúúúú - örült csendben és visszament táncolni.
Már nem voltam rá mérges.De csak azért, amiért reggel úgy elutasította Grétát.Az sokat dobott a helyzetén.
Kookie motyogott valamit és hallgatóztam.Jó mélyen aludhatott, ha ilyen hangzavarban is tud álmodni.Sajnos nem értettem mit mormolt, de azért aggódtam, hátha mégis lett valami baja.Kezemet a homlokára tettem, majd a nyakára és ahogy mértem hőmérsékletét, felébredt.Ködös volt tekintete, szívverése pedig nagyon gyors.Kicsit meleg is volt.Beteg lett volna?