J-Hope&V yaoi oneshot

V POV

Hoseokkal egy bulira készülődtünk éppen és a közös ékszeres dobozból szemezgettünk. Hivatalosak voltunk egy közös barátunk szülinapi bulijára, valami neves klubba. Azt mondta, szigorú lista lesz és csak ez mehet be, aki azon rajta van. Állítása szerint meg fogja tölteni a négyszáz fős klubbot. Hát legyen így.
-Hoseok, ez lehet az enyém? - emeltem ki egy vékony láncot a dobozból - Passzolna a felsőmhöz.
-Persze! Jól áll rajtad. Én amúgy is mást terveztem felvenni.

Hamar elkészültünk és elköszöntünk a többiektől.
-Vigyázzatok magatokra! - hallottuk még utoljára Namjoon hangját.
Lerohantunk a lépcsőn és bepattantunk a taxiba. Azért viszonylag messze volt a szórakozóhely, és nekünk nem ajánlatos sétálni. Egyre több rajongónk van, akik nem tudják mindig, hogy hol a határ. Menet közben sötét égboltot néztem, de nem láttam csillagokat. A város fénye elnyomta őket. Majd Hoseokra néztem aki bambán bámult kifelé az ablakon.
-Ha fáradt vagy nem kell mennünk. Nagyon sokat táncoltál ma. - ajánlottam fel a menekülés lehetőségét.
-Nem-nem. Menjünk. Gorombaság lenne elutasítania  meghívást. - nézett rám - Mellesleg... te is sokat ugráltál.
-Jó, de ez mindig így van. - vigyorogtam - És én kevésbé szoktam kidőlni, mint te.
-Na majd legközelebb versenyzünk. Mert ha nem tűnt volna fel, hamarabb keltem nálad.
Az út hátralévő részében beszélgettünk és sikerült kicsit felkeltenem. Nevetve szálltunk a taxiból is, majd miután Hoseok fizetett a bejárathoz mentünk. Hatalmas sor állt és nem nagyon mozdult.
-Azt mondta lista van. - néztem előre - De ez a sor nem mozog. Menjünk előre! - kaptam el kezét.
-De V ez bunkóság!
-Ha nem engednek be, akkor visszaállunk. Ne légy ilyen! Jó estét! - értünk az ajtónál lévő őrhöz - Meghívottak vagyunk.
-Rajta vagytok a listán? - vett elő egy táblát, néhány lappal.
-Elméletben igen. Jung Hoseok és Kim Taehyung. - nevünket kimondva keresni kezdett minket, a sorból pedig pusmogás hallatszott..
-Te jó ég! Ezek tényleg ők! Ez V és J-Hope! - hallottam egy lány sikolyt - Had csináljak egy képet veletek!
-Meg is vagytok! - szólt az őr, én pedig azonnal beugrottam mögé Hoseokot húzva magam után - Hé! - állította meg a sikítozó lányt - Rajta vagy a listán?
-Csak egy képet akarok.
-A fiúk már a buliban vannak. Te pedig csak akkor mehetsz be, ha meghívott vagy.
-De... csak egy
-Rajta vagy?
-Nem.
-Akkor irány a sor vége. - küldte el a lányt.
-Köszönjük. - hálálkodott Hoseok, majd választ nem kapva, bementünk a buliba.
-Hűűűűű! - tátottam el számat.
-Mi az? Nem hallak? Mondtál valamit? - hajolt közelebb Hoseok.
-Jó sokan vannak! - üvöltöttem fülébe.
-Igen! De tök király! - vigyorgott.

Azonnal bevetettük magunkat a táncparkett közepére. Nagyon élveztük a jó számokat és a sok lányt.
Amikor egyszer kivergődtük magunkat a tömegből a pulthoz, hogy oltsuk szomjunkat találkoztunk az ünnepelttel.
-Boldog szülinapot! - üvöltöttük szinkronban.
-Köszi! Örülök, hogy eljöttetek.
-Nem hagytuk volna ki. - folytatta Hoseok - Az ajándékot megkaptad?
-Igen, nagyon tetszett köszi! Na rohanok tovább. Még sok embernek kell köszönnöm. Jó bulizást!
-Köszönjük! Remélem még összefutunk! - üvöltött utána, de valószínűleg ezt már nem hallotta -Na mit kérsz Hyung? - nézett rám.
-Nem tudom. Amit te.
-Én vodkázni fogok.
-Akkor nem. Valami gyengébb nincs?
-Csokilikőrt tudok adni! Az ízleni fog szerintem! - ajánlotta a pultos lány.
-Rendben! Egyet kérek!
-Én pedig egy Kamikazét kérek. - adta le rendelését Hoseok.
-Nem lesz az erős kezdésnek? - aggódtam, mer tudtam, hogy nagyon szeret inni, de sose tudja, hol a határ.
-Dehogyis! Ne parázz!
Kikaptuk italainkat és azonnal lehúzta az egészet. Elkerekedtek szemeim és azt vártam, mikor esik össze.
-Idd már meg és táncoljunk tovább! - parancsolt rám.
Mivel egyedül nem akartam elengedni, gyorsan én is elfogyasztottam likőrömet és követtem.
Ahogy hatni kezdett az alkohol, egyre jobban feloldódott. A legszebb lányoknál próbálkozott, rendszerint sikerrel, mert elég későn érkeztünk, így már volt bennük pár feles. Sajnos ezt a lemaradást Hoseok be akarta hozni minél hamarabb, így sorra döntötte le a feleseket. Utolsó itala után messzire keveredett tőlem, egy lányhorda kellős közepébe. Én teljesen elfáradtam és leültem kicsit a lépcsőre, így jól szemmel tudtam tartani. Néztem, ahogy élvezi a dolgot és kicsit elszomorodtam. Egy idő után viszont menekülni akart volna, de a lányok nem engedték. Nagyon nehezen tudta csak elhagyni a parkettet és most nem a pulthoz ment. A mosdók felé sietett, én pedig azonnal felpattantam és utána rohantam.
Te jó ég Hoesok! Megint túlittad magad? Hogy lehetsz ilyen hülye mindig?
Ahogy a mosdók folyosójára értem már nem láttam. Megindultam a férfi wc felé, de mikor bementem volna, lihegést hallottam. Itt sokkal halkabb volt a zene, így ezt az apró hangot is kiszúrtam.
-Hoesok? - mentem tovább a folyosón, majd egy szertárban, a földön ülve találtam meg, a folyosó végén - Jól vagy? - odarohantam hozzá és leguggoltam.
-Igen! Csak azok a lányok majdnem megfojtottak. Te merre jártál? - beszélt kissé részegen.
-Leültem pihenni. Fájtak már a lábaim. Na gyere! Levegőzzünk egyet! - próbáltam felvakarni a földről.
-Tudod drága V barátom, én nem szeretem ám az ilyen csajokat. - kapaszkodott a nyakamba.
-Akkor milyeneket szeretsz? - indultam vele kifelé a szertárból.
-Tulajdonképpen semmilyen csajokat sem szeretek. - mászott ki nyakamból és becsukta az ajtót.
-Mit csinálsz? - néztem rá értetlenül.
-Most olyat mondok el, amit amúgy nem mernék, de cssssss - tántorgott elém, és elkaptam, miközben ujját szájához emelte - Nem mondhatod el senkinek.
-Nem fogom. - mosolyogtam.
-Akkor jó. Szerintem jobb lesz , ha leülsz! - javasolta.
-Inkább állnék.
-Ohh. Viszont nekem jobb lesz, ha leülök. - szédelgett.
-Akkor mért nem ezt mondod? - szép lassan leresztettem a földre, hogy ne törje össze magát.
-Szóval...... Jobb ha leülsz.
-Itt ülök melletted Hoseok. - néztem rá és elmosolyodtam. Vicces tud lenni részegen.
-Ja igaz is. Na izé. Azt akartam, hogy én jobban szeretlek téged, mint bármelyik másik lányt.
-Tudom, hogy közeli barátok vagyunk, de azért ne miattam ne csajozz be.
-Nem barátok V! - próbált fejemre csapni de elvétette - Sze-ret-lek! Érted? Nem mint haver, hanem mint ember. - magyarázott és megértettem mit akar mondani.
-De ez...... nem helyes ám Hoseok. Tisztában vagy vele, mit mondtál?
-Igen. És nagyon megkönnyebbültem. Elég régóta nyomta már a lelkemet. - dőlt az ajtónak.
-Biztos csak az alk
-Csssss - tette ujját számra - Nem csak az alkohol. Ez az igazság!
-Emlékezni fogsz erre holnap? - fogtam meg kezét és letettem.
-Nem hiszem.
-Akkor...... nekem is nagyon fontos vagy, pont úgy, ahogy én neked.
-Ahh, pedig erre emlékezni akarok! Mond rá a telefonomra! - keresgélte mobilját.
-Hoseok! Most ne ezzel foglalkozz, ha már magunk vagyunk. - másztam ölébe - Használjuk ki a lehetőséget. - suttogtam fülébe.
-Hah! V! Mindig erről álmodtam! - karolt át és magához húzott.
-Hoseokhh - néztem szemeibe és lassan megcsókoltam.
Még éreztem az utolsó vodkát, amit megivott, de nem érdekelt. Lassan mozogtak ajkaink, miközben magunk sem hittük el, hogy mi történik. Becsúsztattam nyelvem és még jobban meglepődtem, hogy mennyire engedékeny velem. Pólója alá nyúltam, amitől nagyot sóhajtott. Bőre tűz forró volt, és ahogy mellkasán megtelepedett egyik kezem, megéreztem heves szívverését is. Hihetetlenül felizgattak ezek!
-Taehhh - vált el tőlem és levegő után kapkodott.
-Felfallak Hoseokhhh! - lihegtem én is - Megeszlek! - téptem le róla pólóját, majd felsőtestét kezdtem csókolgatni, de inkább harapdálni.
-Kis tigris! - nyögte nehézkesen.
-Helyezd magad kényelembe! - fogtam meg csípőjét és lefektettem.
Így fojtattam izgatását és fogaim közé vettem mellbimbóját. Apró hangokat hallatott, miközben szája elé tette kezeit és lehunyta szemeit. Mikor már eleget kényeztettem nyelvemmel is, tovább haladtam. Hasát behúzta, ahogy csókjaimmal arra tévedtem, és már engem nézett remegő pillái alól. Kiengedtem nadrágját és megszabadítottam tőle. Boxerjét lassan húztam le, csókjaimmal követve peremét.
-Taehhhh! - sóhajtott hatalmasat - Kérlek! Ne várass már!

Jól tudta mit akarok vele tenni. Én pedig örültem, hogy beleegyezik. Levettem boxerját, közben pedig saját pólómtól is megszabadultam, de már nadrágom is szűk volt. Viszont nem akartam tovább megváratni szegényt, hisz ő is könyörgött, hogy ezt ne tegyem. Kis puszikat leheltem farka hegyére és mély levegőkkel jelezte, hogy nagyon jól csinálom. Lassan számba vettem teljes méretét. Mozogni kezdtem először lassú tempóban, majd nyögéseihez igazítottam minden mozdulatomat. Hevesen kapkodta a levegőt és fel-fel mordult az élvezettől.

-Taeh! - nyögött - Taeeeeeh! Hah! - ült fel - Ne ne! Egyszerre! Vedd le a nadrágod! - ráncigálta övemet és segítettem neki.

Már egyáltalán nem fértem el benne. Fájdalmasan kicsi lett a hely, amint megláttam Hoseokot meztelenül.

Miközben farmeromat szenvedtem le, végig simított a boxeron keresztül hatalmas farkamon, mire felmordultam. Mielőtt letérdelhettem volna hozzá megállított, és inkább ő ült elém. Lehúzta rólam alsómat és tétovázás nélkül a szájába vett.

-Hoseokhhh! - kapkodtam most már én is a levegőt - Lassabban! Még a végénhh.. hah.... te falsz fel engem.

De nem nagyon figyelt rám, csak folytatta. Kínzóan jól csinálta, majd mikor kezével is erőteljesen rásegített, csak azért nem állítottam le azonnal, mert kíváncsi voltam a látványra. De nem sokáig bírtam.

-Állj! - toltam el és térdre borultam előtte - Mondtamhh ...... hogy lassan. - próbáltam erőt gyűjteni, hogy majd mikor megint rajtam lesz a sor, ne okozzak csalódást.

-De nem bírtam neked ellenállni. Olyan ... édes kis tigris vagy. - hajolt fülemhez.

Nem tudom, hogy csinálja, de minden egyes szava szívem mélyére hatol.

-Hoseok! De aranyos vagy! - haraptam bele nyakába és lassan ledöntöttem - Ez fájni fog, de szólj azonnal, ha megálljak jó?! Nem akarom, hogy meghalj itt nekem a karjaimban.

-Csináld már! - mart csípőmbe, és szinte nekem kellett ellenállnom, hogy lassan hatolhassak be.

Megfeszült teste, ahogy elkezdtem kitölteni, és rekedt sóhajt hallatott.

-Inkább ezt

-Nem! - húzott még jobban magába - Ahhh! Még!

Jaj szegény! Utálom ezt látni, hogy szenved.

De addig szorított kezeivel, míg tövig el nem vesztem benne. Éreztem, ahogy lüktet farkam újra a szűk hely miatt, de ezúttal túlságosan élveztem és ezzel kellett megküzdenem első lépésként. Csak aprókat mozogtam, hogy ő is megszokjon. Kezemet derekán pihentettem és ködös tekintetét igyekeztem megragadni, több-kevesebb sikerrel. Ahogy egyre jobban élvezte munkámat, egyik kezemet elkapta és péniszéhez nyomta. Vettem az adást és játszani kezdtem vele, közben egyre nagyobbakat lökve rajta. Nyögéseit már tisztán hallottam minden egyes mozdulatomkor, a célhoz való közelségét pedig éreztem is kőkemény péniszéből. Hatalmasat rándult teste minden porcikája és nagyot sóhajtott.

-Még ott Tae! Méghhh ah!

De be sem kellett fejeznie mondatát, máris újra letaláltam gyönyörközpontját.

-Hoh... Hoseok! Azt akarom, hogy együtt élvezzünk el! - hajoltam füléhez.

-Akkorh...... siess! - szorított magához.

Nyögéseitől, amik egyenesen a fülembe érkeztek, teste rezzenéseitől és nem utolsó sorban hatalmas péniszétől a kezemben, már én is nagyon közel jártam a csúcshoz. Megtámaszkodtam mellette, hogy utolsó lökéseim a lehető legkeményebbek legyenek és hatalmas nyögésekkel nyugtázta, hogy ez jó ötlet volt. Szinte egyszerre feszültünk meg mindketten. Most örültem, hogy egy szórakozóhelyen vagyunk, mert ezt a két hatalmas nyögést máshol biztosan kiszúrták volna.

-Tae! - szólalt meg elég hamar, mikor még mindig felette támaszkodtam és lihegtem - Nem akarom elfelejteni amit mondtál és amit tettél! Ígérd meg, hogy emlékezni fogok!

Szívem szakad meg ettől az édes hangtól, de nem lenne jó vége, ha erre tisztán emlékezne. Így is túl messzire mentem. Elragadott az amit mondott és a lehetőség, hogy ez örökre titokban is marad.

-Nem tudom megígérni. - szomorodtam el.

-Akkor nem engedlek el, míg ki nem józanodok. Melletted akarok ébredni!

-Az nagyon jó lenne. - néztem szemeibe - Lehet nem is fogok tudni ennek az ajánlatnak ellenállni.