Ez nagyon érdekel és nem is bírom megállni, hogy ne lessek. Bár már láttam fehérneműben, de nem volt alkalmam jobban szemügyre venni. Most viszont van rá lehetőségem.
Így hát sunyin és lassan megfordultam.....
Nem nagyon láttam azt, amire kíváncsi voltam, de így is nagyon szép kilátás tárult elém. Háttal állt nekem, és egy kicsit tükröződött ugyan pár dolog a hatalmas ablakban, de főleg a hátát láttam. Nagyon nőies alakja van és szép háta. Ez az új francia bugyi, amit mára vesz fel pedig nagyon szexis. Nem mintha az előző nem lett volna az, de ez még jobb. Ahogy rásimulnak a csipkék a formás fenekére. Átlátszó, de mégse. A legidegtépőbb ruhadarab egy férfi számára, amit egy nő felvehet. Ez kínzás! Ohh de mi az? Van egy tetoválása, a bugyi pántja alatt, jobb oldalt. Nem túl nagy, de pont kilóg alóla. Viszont nem látom rendesen.
Oda kéne mennem hozzá, és közelebbről szemügyre venni. Végigsimítanám az oldalát, követve a finom vonalait és végigpuszilgatnám a vállától a füle tövéig. Biztosan beleremegne. Egy-egy ujjam bedugnám a bugyi pántjai alá, és szép lassan lefejteném róla. Aztán magam felé fordítanám és végre láthatnám közelebbről is, természetes szépségében, minden fölösleges ruha nélkül. Belegondolni is gyilkos, hogy milyen gyönyörű és puha lehet a bőre. Még ha bele is menne, istenem! Bárcsak bele menne! Akkor megízlelhetném azt a csókot, amiben része volt a kis maknaenak is. Végig fogdosnám mindenhol. Az a formás kis fenék túl vonzó, hogy érintetlenül hagyjam. Majd ledönteném az ágyra és nem engedném el, amíg nem szeretkezünk egy hatalmasat. Az sem érdekelne, ha felkeltenénk a többieket. Végig csókolnám a testét, teljes extázisba esne, és csak utána rohannám le igazán. Hallani akarom azokat a kis sikolyokat, látni akarom, ahogy elveszti a józan eszét is. Vajon karmol szex közben? Nagyon remélem, azt imádom. Ez a kis kanapé még nagyon meg fogja szenvedni, hogy itt van.
Hapcizott kettőt, ahogy épp fantáziálgattam. Még ez is aranyos volt tőle. Ó jaj! Már végzett és látom, hogy meg akar fordulni. Te jó ég, végig figyeltem, ahogy öltözik és teljesen belemerültem az álmodozásba. Csoda, hogy nem vett észre.
Gyorsan visszafordultam, mintha végig jó kisfiú lettem volna, de ez nem igaz. Ahh a fene, azért ez elég illetlen volt most tőlem. Főleg ezek a gondolatok, és az eredményük. Ilyenkor utálom, hogy férfiből vagyok. Na ebből most, hogy fogok kimászni?
Jin POV end
Viszonylag hamar felöltöztem. Valószínűleg azért, mert most összeszedtem előre, mit veszek fel és nem gondolkodtam még egy órát rajta.
Hideg volt reggel és ezt nyugtáztam is két tüsszentéssel. Anyám ezt cicahapcinak hívja. Nem tehetek róla, így tüsszentek és kész. Visszafordultam Jinhez majd nem csalódtam. Végig bírt magával. Hát nem egy Jungkook, az biztos.
-Kész vagyok! Ébresszük fel a többieket! - de mint egy végszóra megjelent Rapmon - Jó reggelt csipkerózsíka egypontnulla! Hogy vagy?
-Jaj, ne üvölts kérlek! Nagyon rosszul vagyok. Ti mit csináltok itt? - érdeklődött, nagyon kómás fejjel.
-Reggeliztünk és összeszedtük magunkat. Most akartalak kelteni titeket.
-Hát, a többiekre még ráfér. Viszont nekem tudnál adni vizet? Szomjan halok.
-Persze, kapsz vizet, meg gyógyszert a fejedre. - indultam a konyhába.
-Én addig felkeltem a többieket, a hálóban - ment a másik irányba Jin, a pult körül.
-Várjál vigyél nekik...... vizet. - de már be is csukta az ajtót - Mindegy. Legalább felkelnek, már csak azért is, hogy igyanak
Leültettem Rapmont a kanapéra, ami napközben nem az ágyamként szolgált, és kezébe nyomtam egy üveg ásvány vizet, meg egy darab gyógyszert.
-Ennek a felét minimum, idd meg, a gyógyszer meg enyhít a fejfájásodon. Addig felkeltem V-éket.
Csak bólintott és szót fogadott. Nem hiszem, hogy most képes lenne önálló döntéseket hozni, de legalább nem ellenkezik.
Bementem a fürdőbe, és Hopei még mindig V vállán aludt, ugyan olyan pózban, mint amilyenben először láttam őket reggel. Első dolgom volt, hogy elvettem az üveget tőlük és jó messzire elraktam. Persze a kupak sehol. Ismerem ezt a játékot én is. Hopp, elveszett a kupak, meg kell inni, nincs mese.
Lassan kezdtem ébresztgetni őket, de ők is nagyon szar állapotban tértek magukhoz. V legalább saját lábán ment ki a nappaliba, bár ott a puha szőnyegen terült el legközelebb, viszont J-Hopeot kellett támogatni és leültetni Rapmon mellé. Lassan Jimin és Jungkook is megjelent az élők sorában, amíg úgy osztogattam a gyógyszert, meg a vizet, mint a cukrot. Még jó, hogy vettünk egy karton ásványvizet. Persze Suga volt az utolsó, akit sikerült kivonszolni a szobából.
-Köszönöm Jin, hogy segítettél. - mosolyogtam rá mikor ő is megkapta az ásványvizét - Ezt mindenkinek meg kell innia az elkövetkezendő pár órában. - emeltem fel a hangom.
Bár nem volt jó ötlet. Még nem hatott a gyógyszer és ezt mindenki tudtomra adta egy nyögéssel.
Jinnel csináltattam rántottát a fiúknak, míg én a fürdőszobában kezdtem a rendrakást, meg magamat is szalonképessé tettem. Mire kimentem, már ettek.
-Találtak ők is képeket a telefonjukon. - szólt Jin.
-Úha! És megnéztétek nélkülem?
-Nem. Gondoltuk majd együtt.
-Rendben. Ha kaja után rendbe rakjátok a hálószobátokat, míg én a nappalit, akkor utána a nagy képernyős tévén meg tudjuk nézni.
Ezt Jin nem nagyon értette, valószínűleg a felénél elvesztette a fonalat, mert kockult, de Rapmon helyette is válaszolt egy like jellel. Elvégre a szája tele volt. Ő mindig érti miről beszélek. Ennyivel jobb dolgom van velük, mint a többi ügyfelemmel.
Kaja után szót fogadtak. Rendet raktak és egymás után a fürdőt is befoglalták pár percre. Addig Jin a konyhában tett rendet, én pedig a képeket összegyűjtöttem egy mappába, a tvhez. Majd a zombik leültek a tv elé és kezdődött a mozi. Hamar jó hangulat kerekedett, mert elég érdekes fotók születtek. két csomag kép között ráfordultam Sugára.
-Úgy látszik, ezekből majd össze tudom rakni, mi történt az este.
-Én enélkül is tudom.
-Tényleg? És mégis mi történt? Főleg az a rész érdekelne, ahol úgy döntöttünk, egy ágyban kötünk ki. - pihentem meg a tv és a kanapé között.
-Hát..... jó illata van a testápolódnak, de rossz az íze. - mondta halálos nyugalommal.
Mindenki elcsodálkozott, miközben nekem is kikerekedtek a szemeim. Mégis mit csináltunk az este? Lehet volt itt néhány durvább dolog is?
-Nyugalom! Nem feküdtünk le egymással. Én a saját ágyamban próbáltam aludni, Jungkookie meg Jimin pedig Jimin ágyában. Te pedig a maknae ágyában. Nagyon nyavajogtál, hogy fázol, ezért odamentem, hogy végre aludhassunk, de kíváncsi voltam még valamire.
Szuper már kezdtem megnyugodni, hogy semmi sem volt erre, "kíváncsi volt valamire". Mégis mire!? Néztem rá továbbra is nagy szemekkel, de semmit nem szóltam.
-Na, hogy végleg lenyugodj. Elkezdtelek puszilgatni. A lábad hegyétől a fejed búbjáig, de leütöttél, hogy aludni akarsz. Ezért tudom, hogy jó illatú a testápolód, de rossz ízű.
-Huh! Köszönöm. Ezzel... megmentetted az életemet. - sóhajtottam nagyot és indítottam a következő adag képet.
A távirányító a rendrakásban nem lett meg, így én ingáztam a tv és a kanapé között. Jaj ezek Jin képei! Végre láthatom nagyban azt a három képet rólunk. Odaültem a tv mellé és vártam az elsőt rólam. Közben nagyokat nevettünk a többi party fotón, amiket lenyomtunk a többiekkel. Jimin már nem kapott levegőt, a hasmutogatós közös képek után, és J-Hopenak is nagyon tetszett a dívás képünk. Én pedig azon kuncogtam, hogy milyen viccesen tudnak nevetni. És Ohh! Itt a képem. Megállítottam a lejátszást majd hátrébb mentem.
-Ez nagyon szép! - szólalt meg nagy nehezen Hopi.
-Elég művészi! Jó vagy Jin! - jegyezte meg V is.
Érdekes, hogy kivételesen angolul beszélnek, csak miattam. Nagyon kedves tőlük. Na lapozzunk, a másik kettő is nagyon érdekel a képernyőn. Ez a következő, ami kifejezetten izgatta fantáziámat. Nagyon furán néz Jin, és ezt a többiek is kiszúrták. Hallatszott a nagy "úúúúúúúú"-zás és Jimin még meg is lökte Jint játékosan. Jó, akkor ez tényleg az, aminek látszik. Na és az utolsót még megállítom. Amikor a földön ülünk és megint "úgy" néz. Már Jungkook is csipkedni kezdte meg V is, miközben szinte mindenki zavarban volt. Csak én álltam a kanapé mögött és gyönyörködtem. Sosem néztek még rám így. De ne merengjünk, haladjunk!
Végignéztük az összes képet. Hol könnyünk folyt a röhögéstől, hol mindenki annyira zavarban volt, hogy inkább rohantam hamarabb elkapcsolni. De nagyon jó volt így is. A végén azt az egy szem videót is megnéztük. Hát ebben mindenki benne volt! Egy nagy zűrzavar volt az egész, ami velem indult. Kezemben egy tálcányi feles. A tálca végül valahogy V kezében kötött ki és onnan meg elveszett. De semmi egyéb követhető történés. Csak röhögés, integetés, valami koreaiul és ölelkezések.
El is ment a nap ezzel a semmit tevéssel, meg persze a milliónyi telefonommal. Este lement a fürdés is libasorban, majd vacsi és alvás. Még mindenki fáradt volt a tegnap este után. Mielőtt elaludtak volna viszont, bementem a hálójukba.
-Holnap Aqua Worldbe megyünk. Ha nincs fürdőruhátok, majd veszünk, de készüljetek egy fárasztó napra! Hétkor kelünk és legkésőbb fél kilenckor indulunk. Jó éjszakát nektek! - köszöntem el aztán elhagytam szobájukat.
Az én zárásom a szokásos volt. Laptop, míg lassan el nem alszok előtte. Na jó, azért azt nem. Mikor már kifolyt a szemem, összecsuktam és bebújtam a takaróm alá. Még szemléltem egy kicsit a nagy üvegen keresztül, a várost, mielőtt elaludtam volna. Este nagyon szép. Jó ötlet volt a teli üveg fal a nappaliban. Ám egyszer csak nyílt a háló ajtaja. Na ki nem alszik már megint? Felültem és az ajtót néztem.
-Ébren vagy még? - kérdezte Suga, amilyen halkan csak lehetett.
-Igen! Most feküdtem csak le. De te, hogy-hogy ébren vagy?
-Csak azért jöttem, hogy..... - tétovázott - Jó volt veled aludni. Nem fázol megint? - érdeklődött.
Hát ez aranyos. Hiányzok mellőle. Ami azt illeti, én sem szeretek egyedül aludni. Még ha nem is feltétlen ő, de valaki kellene mellém.
-Szeretnél velem aludni?
-Hát........ már ha nem zavar. Csak alvás semmi több. - kötötte ki.
-Hmm....... - na most elgondolkoztam egy picit - Legyen. De csak azért, mert én sem szeretek egyedül aludni.
Így hát fogtam magam és bemásztam hozzájuk a sötét szobába. Hogy Namjoon milyen hangosan horkol, hihetetlen!
-Ne aggódj, hamar meg lehet szokni a horkolást. - suttogta a fülembe miközben átölelt.
-Aztán csendben legyetek! - szólt ránk még utoljára J-Hope.
Nagyon jó volt így aludni. Sokkal pihentetőbb, mint máskor. Bár jobban aggódtam azért, hogy a telefonom el fog kelteni mindenkit. De maximum csak egy picit zavarta meg őket. Sugat az keltette fel, hogy én kimászok mellőle, bár hamar vissza is aludt.
Összeszedtem magam, bepakoltam az én nagy sporttáskámba szinte mindent és reggelit csináltam. Időben keltettem mindenkit és sikerült fél kilenc előtt pár perccel elindulni. Na erre nem számítottam. Azt hittem késünk majd. A kisbuszban persze visszaaludtak, bár nem volt sok idejük. Nem vitás, ezek a székek tényleg iszonyat kényelmesek.
Odaértünk, bejelentkeztünk és pótoltuk a fürdőruha hiányokat.
-Jó szórakozást! - tártam ki a kezeimet, mikor beléptünk a mai játszóterünkre. Rengeteg csúszda, medence és ugrótorony. Imádom ezt a helyet is, de ide is olyan sűrűn járok, mint moziba vagy kirándulni. Két évente egyszer.
Először a Hullámmedencében kezdtünk. Nagyon jó volt! A V, Jimin, J-Hope hármason meg sem lepődtem. Három bolond. De Jungkook is csatlakozott hozzájuk elég hamar. Sok csúszdára együtt mentünk, közben nagyon sokat hülyültünk. Jungkook meg is ijesztett egyszer a lépcsőn felfelé és utána mindannyian ezzel játszottak, hogy ki mikor ijeszt rám. Nagyon élvezték. Mindenki lesüllyedt egy tíz éves szintjére. De legalább kikapcsolódtak.
Ebédhez bevittem a kamerát is, mert az nem volt víz álló, így csak kaja közben készült videó. Utána folytattuk a mókát. Lassan mennünk kellet és a nagy úszómedencében szórakoztunk az utolsó percekben. Na itt az ideje a revansnak. Kezdjük is a sort Jiminnel. Elvégre, ő volt a leggonoszabb kis ördög ma velem, pedig Jungkook is itt volt. Elkezdtem csikizni, majd kimenekültem a medencéből, de jött utánam. Óvatosan rohantam előle, és felszaladtam a csúszdához. Sajnos túl nagy lendületem volt és még rosszul is léptem. Kifordult a bokám és belezuhantam a csúszdába. Láttam, ahogy jön Jimin és hallottam, ahogy utánam ugrik. Először azonban én érkeztem a medencébe, majd ő egyenesen rám. Már a víz alatt is éreztem, hogy fáj a lábam, de Jimin ezt nem vette észre. Azonnal elkezdett csikizni és csak akkor hagyta abba, amikor feljöttünk a víz alól én pedig szenvedtem, meg röhögtem egyszerre.
-Nehehehe. Khhhhérlek ahh, nagyon fáj a lábam! - nyöszörögtem ott neki.
-Ohh, mi történt?
-Beleestem a csúszdába. - próbáltam minél egyszerűbben fogalmazni.
A többiek közben a medence másik felében beszélgettek. Suga épp magyarázott valamit a többieknek, így nem vették észre, hogy mi történt. Elkezdtem kisántikálni a medencéből, de Jimin felkapott. Ez nagyon meglepett, viszont jól esett, mert nagyon fájt a lábam. A lépcsőnél letett, előre ment, majd kisegített és ugyan úgy, a kezében vitt oda a többiekhez, a napozóágyakra. Erre már a többiek is felfigyeltek és Jimint faggatták koreaiul, gondolom arról, hogy mi történt. De a medencéből csak V mászott még ki mellém.
-Nagyon fáj? - érdeklődött.
-Hát eléggé, de nem törhetett el. Az jobban fájna, mert már eltörtem egyszer. - magyaráztam miközben Jimin a lábamat vizsgálgatta.
-Így fáj? És így? Na és most? - kérdezgetett miközben mozgatta a bokám. Nagyon törte az angolt.
Csak egy helyzetben fájt, de akkor is csak azért, mert húzódtak a szalagok. Biztos meghúztam csak, vagyis remélem.
Jimin kihasználva az alkalmat, szépen végigfogdosta mindkét lábamat. Össze kell hasonlítania, hogy mi bajom eshetett. Ahha.... jól van perverzke. De azért jól eset ez a kis masszázs. És még egy puszit is kaptam a bokámra..... és még egyet a lábfejemre.... és még egyet......
(Folytatás még mindig lesz :D)
Nem nagyon láttam azt, amire kíváncsi voltam, de így is nagyon szép kilátás tárult elém. Háttal állt nekem, és egy kicsit tükröződött ugyan pár dolog a hatalmas ablakban, de főleg a hátát láttam. Nagyon nőies alakja van és szép háta. Ez az új francia bugyi, amit mára vesz fel pedig nagyon szexis. Nem mintha az előző nem lett volna az, de ez még jobb. Ahogy rásimulnak a csipkék a formás fenekére. Átlátszó, de mégse. A legidegtépőbb ruhadarab egy férfi számára, amit egy nő felvehet. Ez kínzás! Ohh de mi az? Van egy tetoválása, a bugyi pántja alatt, jobb oldalt. Nem túl nagy, de pont kilóg alóla. Viszont nem látom rendesen.
Oda kéne mennem hozzá, és közelebbről szemügyre venni. Végigsimítanám az oldalát, követve a finom vonalait és végigpuszilgatnám a vállától a füle tövéig. Biztosan beleremegne. Egy-egy ujjam bedugnám a bugyi pántjai alá, és szép lassan lefejteném róla. Aztán magam felé fordítanám és végre láthatnám közelebbről is, természetes szépségében, minden fölösleges ruha nélkül. Belegondolni is gyilkos, hogy milyen gyönyörű és puha lehet a bőre. Még ha bele is menne, istenem! Bárcsak bele menne! Akkor megízlelhetném azt a csókot, amiben része volt a kis maknaenak is. Végig fogdosnám mindenhol. Az a formás kis fenék túl vonzó, hogy érintetlenül hagyjam. Majd ledönteném az ágyra és nem engedném el, amíg nem szeretkezünk egy hatalmasat. Az sem érdekelne, ha felkeltenénk a többieket. Végig csókolnám a testét, teljes extázisba esne, és csak utána rohannám le igazán. Hallani akarom azokat a kis sikolyokat, látni akarom, ahogy elveszti a józan eszét is. Vajon karmol szex közben? Nagyon remélem, azt imádom. Ez a kis kanapé még nagyon meg fogja szenvedni, hogy itt van.
Hapcizott kettőt, ahogy épp fantáziálgattam. Még ez is aranyos volt tőle. Ó jaj! Már végzett és látom, hogy meg akar fordulni. Te jó ég, végig figyeltem, ahogy öltözik és teljesen belemerültem az álmodozásba. Csoda, hogy nem vett észre.
Gyorsan visszafordultam, mintha végig jó kisfiú lettem volna, de ez nem igaz. Ahh a fene, azért ez elég illetlen volt most tőlem. Főleg ezek a gondolatok, és az eredményük. Ilyenkor utálom, hogy férfiből vagyok. Na ebből most, hogy fogok kimászni?
Jin POV end
Viszonylag hamar felöltöztem. Valószínűleg azért, mert most összeszedtem előre, mit veszek fel és nem gondolkodtam még egy órát rajta.
Hideg volt reggel és ezt nyugtáztam is két tüsszentéssel. Anyám ezt cicahapcinak hívja. Nem tehetek róla, így tüsszentek és kész. Visszafordultam Jinhez majd nem csalódtam. Végig bírt magával. Hát nem egy Jungkook, az biztos.
-Kész vagyok! Ébresszük fel a többieket! - de mint egy végszóra megjelent Rapmon - Jó reggelt csipkerózsíka egypontnulla! Hogy vagy?
-Jaj, ne üvölts kérlek! Nagyon rosszul vagyok. Ti mit csináltok itt? - érdeklődött, nagyon kómás fejjel.
-Reggeliztünk és összeszedtük magunkat. Most akartalak kelteni titeket.
-Hát, a többiekre még ráfér. Viszont nekem tudnál adni vizet? Szomjan halok.
-Persze, kapsz vizet, meg gyógyszert a fejedre. - indultam a konyhába.
-Én addig felkeltem a többieket, a hálóban - ment a másik irányba Jin, a pult körül.
-Várjál vigyél nekik...... vizet. - de már be is csukta az ajtót - Mindegy. Legalább felkelnek, már csak azért is, hogy igyanak
Leültettem Rapmont a kanapéra, ami napközben nem az ágyamként szolgált, és kezébe nyomtam egy üveg ásvány vizet, meg egy darab gyógyszert.
-Ennek a felét minimum, idd meg, a gyógyszer meg enyhít a fejfájásodon. Addig felkeltem V-éket.
Csak bólintott és szót fogadott. Nem hiszem, hogy most képes lenne önálló döntéseket hozni, de legalább nem ellenkezik.
Bementem a fürdőbe, és Hopei még mindig V vállán aludt, ugyan olyan pózban, mint amilyenben először láttam őket reggel. Első dolgom volt, hogy elvettem az üveget tőlük és jó messzire elraktam. Persze a kupak sehol. Ismerem ezt a játékot én is. Hopp, elveszett a kupak, meg kell inni, nincs mese.
Lassan kezdtem ébresztgetni őket, de ők is nagyon szar állapotban tértek magukhoz. V legalább saját lábán ment ki a nappaliba, bár ott a puha szőnyegen terült el legközelebb, viszont J-Hopeot kellett támogatni és leültetni Rapmon mellé. Lassan Jimin és Jungkook is megjelent az élők sorában, amíg úgy osztogattam a gyógyszert, meg a vizet, mint a cukrot. Még jó, hogy vettünk egy karton ásványvizet. Persze Suga volt az utolsó, akit sikerült kivonszolni a szobából.
-Köszönöm Jin, hogy segítettél. - mosolyogtam rá mikor ő is megkapta az ásványvizét - Ezt mindenkinek meg kell innia az elkövetkezendő pár órában. - emeltem fel a hangom.
Bár nem volt jó ötlet. Még nem hatott a gyógyszer és ezt mindenki tudtomra adta egy nyögéssel.
Jinnel csináltattam rántottát a fiúknak, míg én a fürdőszobában kezdtem a rendrakást, meg magamat is szalonképessé tettem. Mire kimentem, már ettek.
-Találtak ők is képeket a telefonjukon. - szólt Jin.
-Úha! És megnéztétek nélkülem?
-Nem. Gondoltuk majd együtt.
-Rendben. Ha kaja után rendbe rakjátok a hálószobátokat, míg én a nappalit, akkor utána a nagy képernyős tévén meg tudjuk nézni.
Ezt Jin nem nagyon értette, valószínűleg a felénél elvesztette a fonalat, mert kockult, de Rapmon helyette is válaszolt egy like jellel. Elvégre a szája tele volt. Ő mindig érti miről beszélek. Ennyivel jobb dolgom van velük, mint a többi ügyfelemmel.
Kaja után szót fogadtak. Rendet raktak és egymás után a fürdőt is befoglalták pár percre. Addig Jin a konyhában tett rendet, én pedig a képeket összegyűjtöttem egy mappába, a tvhez. Majd a zombik leültek a tv elé és kezdődött a mozi. Hamar jó hangulat kerekedett, mert elég érdekes fotók születtek. két csomag kép között ráfordultam Sugára.
-Úgy látszik, ezekből majd össze tudom rakni, mi történt az este.
-Én enélkül is tudom.
-Tényleg? És mégis mi történt? Főleg az a rész érdekelne, ahol úgy döntöttünk, egy ágyban kötünk ki. - pihentem meg a tv és a kanapé között.
-Hát..... jó illata van a testápolódnak, de rossz az íze. - mondta halálos nyugalommal.
Mindenki elcsodálkozott, miközben nekem is kikerekedtek a szemeim. Mégis mit csináltunk az este? Lehet volt itt néhány durvább dolog is?
-Nyugalom! Nem feküdtünk le egymással. Én a saját ágyamban próbáltam aludni, Jungkookie meg Jimin pedig Jimin ágyában. Te pedig a maknae ágyában. Nagyon nyavajogtál, hogy fázol, ezért odamentem, hogy végre aludhassunk, de kíváncsi voltam még valamire.
Szuper már kezdtem megnyugodni, hogy semmi sem volt erre, "kíváncsi volt valamire". Mégis mire!? Néztem rá továbbra is nagy szemekkel, de semmit nem szóltam.
-Na, hogy végleg lenyugodj. Elkezdtelek puszilgatni. A lábad hegyétől a fejed búbjáig, de leütöttél, hogy aludni akarsz. Ezért tudom, hogy jó illatú a testápolód, de rossz ízű.
-Huh! Köszönöm. Ezzel... megmentetted az életemet. - sóhajtottam nagyot és indítottam a következő adag képet.
A távirányító a rendrakásban nem lett meg, így én ingáztam a tv és a kanapé között. Jaj ezek Jin képei! Végre láthatom nagyban azt a három képet rólunk. Odaültem a tv mellé és vártam az elsőt rólam. Közben nagyokat nevettünk a többi party fotón, amiket lenyomtunk a többiekkel. Jimin már nem kapott levegőt, a hasmutogatós közös képek után, és J-Hopenak is nagyon tetszett a dívás képünk. Én pedig azon kuncogtam, hogy milyen viccesen tudnak nevetni. És Ohh! Itt a képem. Megállítottam a lejátszást majd hátrébb mentem.
-Ez nagyon szép! - szólalt meg nagy nehezen Hopi.
-Elég művészi! Jó vagy Jin! - jegyezte meg V is.
Érdekes, hogy kivételesen angolul beszélnek, csak miattam. Nagyon kedves tőlük. Na lapozzunk, a másik kettő is nagyon érdekel a képernyőn. Ez a következő, ami kifejezetten izgatta fantáziámat. Nagyon furán néz Jin, és ezt a többiek is kiszúrták. Hallatszott a nagy "úúúúúúúú"-zás és Jimin még meg is lökte Jint játékosan. Jó, akkor ez tényleg az, aminek látszik. Na és az utolsót még megállítom. Amikor a földön ülünk és megint "úgy" néz. Már Jungkook is csipkedni kezdte meg V is, miközben szinte mindenki zavarban volt. Csak én álltam a kanapé mögött és gyönyörködtem. Sosem néztek még rám így. De ne merengjünk, haladjunk!
Végignéztük az összes képet. Hol könnyünk folyt a röhögéstől, hol mindenki annyira zavarban volt, hogy inkább rohantam hamarabb elkapcsolni. De nagyon jó volt így is. A végén azt az egy szem videót is megnéztük. Hát ebben mindenki benne volt! Egy nagy zűrzavar volt az egész, ami velem indult. Kezemben egy tálcányi feles. A tálca végül valahogy V kezében kötött ki és onnan meg elveszett. De semmi egyéb követhető történés. Csak röhögés, integetés, valami koreaiul és ölelkezések.
El is ment a nap ezzel a semmit tevéssel, meg persze a milliónyi telefonommal. Este lement a fürdés is libasorban, majd vacsi és alvás. Még mindenki fáradt volt a tegnap este után. Mielőtt elaludtak volna viszont, bementem a hálójukba.
-Holnap Aqua Worldbe megyünk. Ha nincs fürdőruhátok, majd veszünk, de készüljetek egy fárasztó napra! Hétkor kelünk és legkésőbb fél kilenckor indulunk. Jó éjszakát nektek! - köszöntem el aztán elhagytam szobájukat.
Az én zárásom a szokásos volt. Laptop, míg lassan el nem alszok előtte. Na jó, azért azt nem. Mikor már kifolyt a szemem, összecsuktam és bebújtam a takaróm alá. Még szemléltem egy kicsit a nagy üvegen keresztül, a várost, mielőtt elaludtam volna. Este nagyon szép. Jó ötlet volt a teli üveg fal a nappaliban. Ám egyszer csak nyílt a háló ajtaja. Na ki nem alszik már megint? Felültem és az ajtót néztem.
-Ébren vagy még? - kérdezte Suga, amilyen halkan csak lehetett.
-Igen! Most feküdtem csak le. De te, hogy-hogy ébren vagy?
-Csak azért jöttem, hogy..... - tétovázott - Jó volt veled aludni. Nem fázol megint? - érdeklődött.
Hát ez aranyos. Hiányzok mellőle. Ami azt illeti, én sem szeretek egyedül aludni. Még ha nem is feltétlen ő, de valaki kellene mellém.
-Szeretnél velem aludni?
-Hát........ már ha nem zavar. Csak alvás semmi több. - kötötte ki.
-Hmm....... - na most elgondolkoztam egy picit - Legyen. De csak azért, mert én sem szeretek egyedül aludni.
Így hát fogtam magam és bemásztam hozzájuk a sötét szobába. Hogy Namjoon milyen hangosan horkol, hihetetlen!
-Ne aggódj, hamar meg lehet szokni a horkolást. - suttogta a fülembe miközben átölelt.
-Aztán csendben legyetek! - szólt ránk még utoljára J-Hope.
Nagyon jó volt így aludni. Sokkal pihentetőbb, mint máskor. Bár jobban aggódtam azért, hogy a telefonom el fog kelteni mindenkit. De maximum csak egy picit zavarta meg őket. Sugat az keltette fel, hogy én kimászok mellőle, bár hamar vissza is aludt.
Összeszedtem magam, bepakoltam az én nagy sporttáskámba szinte mindent és reggelit csináltam. Időben keltettem mindenkit és sikerült fél kilenc előtt pár perccel elindulni. Na erre nem számítottam. Azt hittem késünk majd. A kisbuszban persze visszaaludtak, bár nem volt sok idejük. Nem vitás, ezek a székek tényleg iszonyat kényelmesek.
Odaértünk, bejelentkeztünk és pótoltuk a fürdőruha hiányokat.
-Jó szórakozást! - tártam ki a kezeimet, mikor beléptünk a mai játszóterünkre. Rengeteg csúszda, medence és ugrótorony. Imádom ezt a helyet is, de ide is olyan sűrűn járok, mint moziba vagy kirándulni. Két évente egyszer.
Először a Hullámmedencében kezdtünk. Nagyon jó volt! A V, Jimin, J-Hope hármason meg sem lepődtem. Három bolond. De Jungkook is csatlakozott hozzájuk elég hamar. Sok csúszdára együtt mentünk, közben nagyon sokat hülyültünk. Jungkook meg is ijesztett egyszer a lépcsőn felfelé és utána mindannyian ezzel játszottak, hogy ki mikor ijeszt rám. Nagyon élvezték. Mindenki lesüllyedt egy tíz éves szintjére. De legalább kikapcsolódtak.
Ebédhez bevittem a kamerát is, mert az nem volt víz álló, így csak kaja közben készült videó. Utána folytattuk a mókát. Lassan mennünk kellet és a nagy úszómedencében szórakoztunk az utolsó percekben. Na itt az ideje a revansnak. Kezdjük is a sort Jiminnel. Elvégre, ő volt a leggonoszabb kis ördög ma velem, pedig Jungkook is itt volt. Elkezdtem csikizni, majd kimenekültem a medencéből, de jött utánam. Óvatosan rohantam előle, és felszaladtam a csúszdához. Sajnos túl nagy lendületem volt és még rosszul is léptem. Kifordult a bokám és belezuhantam a csúszdába. Láttam, ahogy jön Jimin és hallottam, ahogy utánam ugrik. Először azonban én érkeztem a medencébe, majd ő egyenesen rám. Már a víz alatt is éreztem, hogy fáj a lábam, de Jimin ezt nem vette észre. Azonnal elkezdett csikizni és csak akkor hagyta abba, amikor feljöttünk a víz alól én pedig szenvedtem, meg röhögtem egyszerre.
-Nehehehe. Khhhhérlek ahh, nagyon fáj a lábam! - nyöszörögtem ott neki.
-Ohh, mi történt?
-Beleestem a csúszdába. - próbáltam minél egyszerűbben fogalmazni.
A többiek közben a medence másik felében beszélgettek. Suga épp magyarázott valamit a többieknek, így nem vették észre, hogy mi történt. Elkezdtem kisántikálni a medencéből, de Jimin felkapott. Ez nagyon meglepett, viszont jól esett, mert nagyon fájt a lábam. A lépcsőnél letett, előre ment, majd kisegített és ugyan úgy, a kezében vitt oda a többiekhez, a napozóágyakra. Erre már a többiek is felfigyeltek és Jimint faggatták koreaiul, gondolom arról, hogy mi történt. De a medencéből csak V mászott még ki mellém.
-Nagyon fáj? - érdeklődött.
-Hát eléggé, de nem törhetett el. Az jobban fájna, mert már eltörtem egyszer. - magyaráztam miközben Jimin a lábamat vizsgálgatta.
-Így fáj? És így? Na és most? - kérdezgetett miközben mozgatta a bokám. Nagyon törte az angolt.
Csak egy helyzetben fájt, de akkor is csak azért, mert húzódtak a szalagok. Biztos meghúztam csak, vagyis remélem.
Jimin kihasználva az alkalmat, szépen végigfogdosta mindkét lábamat. Össze kell hasonlítania, hogy mi bajom eshetett. Ahha.... jól van perverzke. De azért jól eset ez a kis masszázs. És még egy puszit is kaptam a bokámra..... és még egyet a lábfejemre.... és még egyet......
(Folytatás még mindig lesz :D)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése